A fizikai munkaerő mérésében két nagyobb területről beszélhetünk: a képességekről, amelyek a munka ellátásához szükségesek, illetve a személyiségvonásokról, amelyek a munkahelyi közegbe való beilleszkedés szempontjából fontosak. A mostani sorozatunk a képességekre fókuszál.

A munka jellegétől függően a következő dimenziók merülhetnek fel: figyelem és éberség, finommotorika és mozgás koordináció, reagálási sebesség, monotónia tűrés, alapvető gondolkodási funkciók, mentális fogatás és a mozgás változásának a megértése. A Vienna Test System tesztjei képesek arra, hogy mérjék ezeket a képességeket, a tesztekből összeállított, a szervezet igényeihez illesztett tesztcsomagok pedig képesek lefedni az összes releváns képességet, amelyre szükség van az adott szervezetben a hatékony és sikeres munkavégzéshez. Minden teszt esetében korszerű, reprezentatív normákhoz lehet viszonyítani a tesztelt személy eredményét, de van lehetőség saját norma létrehozására is (például a sikeres, bevált munkatársak eredményeit alapul véve).

A cikksorozat első részében bemutatjuk a figyelem mérésére alkalmas teszteket. A második részben az alapvető gondolkodási képességek méréséről lesz szó, a harmadik részben egy vegyes csokorban összefoglaljuk a monotónia tűrés, mentális forgatás és mozgásérzékelés mérésére alkalmas teszteket. A sorozat záró részében bemutatunk néhány nagyágyút, olyan teszteket, amelyek komoly hardvereket mozgatnak meg: a finommotorika mérésére alkalmas MLS tesztet, az éberség mérésére alkalmas FLIM tesztet és a perifériális látás mérésére alkalmas PP tesztet.

A figyelem gyakran felmerül az operátori, kezelői munkakörben dolgozó emberek esetében, mint releváns munkahelyi képesség. Itt az első kérdés, hogy milyen figyelemről van szó? Hosszan fenntartott koncentrációról, vagy éppen szimultán folyamatokról, amelyek igénylik a gyakori váltást a figyelemben? Vagy olyan ingerekkel teli környezetben kell a munkát elvégeznie a dolgozónak, amelyben sok-sok lényegtelen információ mellett kell kiszűrnie a néha felvillanó lényeges ingereket? A Vienna Test System ezekre mind kínál megoldást.

A SIGNAL teszt az úgynevezett „szignál detekció” mérésére alkalmas. Azt vizsgálja, hogy a tesztelt személy mennyire képes gyenge ingereket egy állandóan változó, „zajos” háttérben észlelni. A tesztelés során a képernyő területén pontok jelennek meg. A tesztelt személynek akkor kell jeleznie, ha a pontok egy négyzetté állnak össze. Az eredményeket többféle módon tudjuk értelmezni: például a helyes válaszok száma, a reakció gyorsasága, a kihagyások és téves válaszok száma alapján. Aki ebben a tesztben jól teljesít, képes arra, hogy finom ingerekre odafigyeljen, és megkülönböztesse azokat a lényegtelen információktól.

Más típusú figyelmet mér a SIMKAP teszt, amelyben a tesztelt személynek előbb egy úgynevezett elsődleges feladatot kell elsajátítania. Amikor ez már jól megy, a tesztelt személy helyzete bonyolultabbá válik: az elsődleges feladat mellé belép a képbe sok másik feladat is, amelyek elvégzése megterheli a figyelmét. Aki ebben a tesztben jól teljesít, az például képes arra, hogy egyszerre több gépet kezeljen, több munkafolyamatban aktívan részt vegyen.

Egy harmadik teszt, amelyet használunk a figyelem mérésére az LVT teszt. Ez a szelektív vizuális figyelem mérésére alkalmas. A tesztelt személynek egy meglehetősen komplex környezetben kell a zavaró tényezőket figyelmen kívül hagyva, időnyomás alatt rátalálnia a megfelelő válaszra. Aki ebben a tesztben jó eredményt ér el, arra számíthatunk abban, hogy át tud majd látni komplex mintázatokat, és azokban meg fogja találni a valóban fontos információkat.

Ezek a tesztek –valamint a figyelem mérésére hivatott más tesztek, mint a COG és WAF tesztek-, képesek az adott munkakör szempontjából releváns figyelmi funkciók mérésére. Ezen képességek hiánya a kutatások szerint bizonyíthatóan vezet el kisebb, nagyobb munkahelyi sérülésekhez, balesetekhez (pl. Kessler és mtsai, 2009 vizsgálata, amelyet több ezer munkavállaló bevonásával végeztek el).

Hasznos irodalom a témában

Kessler, R.C., Lane, M., Stang, P.E., & van Brunt, D.L. (2009). The prevalence and workplace costs of adult attention deficit hyperactivity disorder in a large manufacturing firm. Psychological Medicine, 39(1), 137-147.