Magyarországon 2010 körül indult el az első duális képzés, válaszul az egyre komolyabb munkaerőpiaci problémákra. Hatékonysága leginkább abban rejlik, hogy minden érintett jól jár vele.

A képzésben részt vevő gyakorlati tapasztalattal felvértezve, a képzésből kikerülve azonnal el tud helyezkedni; a gyakorlati képzést nyújtó vállalat pedig lényegesen csökkentheti az egyre égetőbb munkaerőhiányt szakképzetté váló és jellemzően elkötelezett hallgatói felvételével. Nem véletlen, hogy például 2015 és 2017 között megháromszorozódott hazánkban a duális képzésekben résztvevő hallgatók létszáma. Ma már a 28, állami fenntartásban lévő felsőoktatási intézményből 20-nál jelentkezhetnek a diákok valamilyen duális képzésbe természet-, agrár- és gazdaságtudományi, valamint műszaki, informatikai és szociális területeken. A kormány pedig – mely kifejezetten ösztönzi a duális képzések elterjedését – még 2016-ban, a „Fokozatváltás a felsőoktatásban” középtávú szakpolitikai stratégiájában azt a célt tűzte ki, hogy a duális alapképzésben résztvevő diákok aránya 1,2%-ról 8%-ra emelkedjen.

Látszólag tehát teljesen pozitív a kép, megvan a minden szereplő által támogatott megoldás, bizakodva nézhetünk a szakemberhiány okozta újabb és újabb nehézségek elébe. Érdemes azonban figyelembe venni, hogy a duális képzésnek is megvannak a maga kockázatai egy munkáltató számára, ami miatt az előnyökből könnyen komoly problémákat kreálhat magának. Mik lehetnek ezek a kockázatok? Például, a gyakorlati oktatás során a tanulók kiemelt figyelmet igényelnek a szervezet szakembereitől, akik így kevesebb energiát tudnak fordítani egyéb feladataikra. Ha a hallgató az elvártnál lassabban sajátítja el az új információkat, az általa igényelt figyelem kiemeltből könnyen túlzottá válhat, ezáltal még több ideig eshetnek ki a legjobb szakemberek a munkából.

További kockázat a szervezet számára a hallgatók lemorzsolódása. Ha egy vállalat elégedetlen a felvett tanulóval, és emiatt szerződést bont, a képzésből adódó költségek jellemzően teljes egészében a vállalatot terhelik. Természetesen az is jelentős problémát okoz, ha maga a hallgató az, aki – például motivációs vagy beilleszkedési problémákból, esetleg egyszerűen csak felelőtlenségből adódóan – ő maga kéri a szerződése felbontását. A képzést ott hagyó hallgatóra fordított munkaórák így egyszerűen a szelektív kukában landolnak. És persze azt is tudjuk, hogy egy felmondás – függetlenül attól, hogy melyik fél kezdeményezi – a már felvett munkavállalók esetében is milyen nagy gondot okozhat a szervezet számára.

Könnyen belátható tehát, hogy ha egy szervezet nem csak munkavégzésre, hanem oktatásra is szerződést köt leendő munkavállalójával, lényegesen nagyobb feladattá és felelősséggé válik a képzésben részt vevők kiválasztása. A kellőképpen hatékony kiválasztás számos kockázatot jelentős mértékben képes mérsékelni.

Az At Work Kft. a duális képzések hazai megjelenése óta segít ebben a vállalatok számára a Vienna Test System releváns tesztjeivel – főleg az olajiparban és a gépgyártás területén. A kifejezetten a duális képzésbe történő kiválasztásra kialakított tesztcsomagunkban nagy hangsúlyt fektetünk a hallgatók gondolkodási képességének, fejlődési igényének, stresszkezelésének, rugalmasságának, társas készségeinek és a munkához való hozzáállásának feltérképezésére. Mindezek segítségével hatékonyan tudjuk előre jelezni a hallgatókban jelen lévő potenciált és a lehetséges kockázatokat.

A duális képzés hosszú távú elköteleződést jelent. Ne csak a hallgatóktól várjuk el, hogy felelősen döntsenek – mindenképp fontos, hogy a kiválasztást kellő körültekintéssel és alapossággal végezzük.