HÍREK

Flow-ról és borról – Csíkszentmihályival

Ha Csíkszentmihályi Mihály nevét halljuk, szinte nyomban megtörténik az asszociáció a flow fogalmával. Akiket a munkavégzés, a vezetés és a flow kapcsolata mélyrehatóbban érdekel, talán hallottak a professzor tollából született „Good business” című könyvről is.

E könyvre építve 2012-ben a magyar alapítású ALEAS (melyben azóta maga Csíkszentmihályi is társtulajdonossá vált) csapata létrehozott egy ma már nemzetközileg ismert és elismert Fligby nevű vezetői kompetenciafejlesztő szimulációs programot. A Fligby-nek 2018 nyarától az At Work Kft. is forgalmazójává vált – ennek okán volt szerencsénk találkozni a professzorral, akivel nemcsak a Fligby-ről, de munkásságának egyéb oldalairól is tudtunk beszélni.

At Work: Professzor úr, bár mi úgy készültünk, hogy angol nyelven folytatjuk az interjút, úgy látjuk, hogy szívesen beszél magyarul. Milyen nyelven folytassuk?

Csíkszentmihályi Mihály: Angolul valóban könnyebb, de nem akarom a könnyebb utat választani. Itt legalább van alkalmam használni az anyanyelvem, és ezt igazán élvezem.

Nem is várhattunk volna mást a flow elmélet atyjától. Igen hamar nyilvánvalóvá vált számunkra, hogy a flow az ő életének a gyakorlatban is szerves részét képezi. Így nem csoda, hogy olyannyira élen járt korszakalkotó gondolatok megalkotásában, hogy nem kevesebbet, mint a pozitív pszichológia kibontakozását köszönhetjük neki.

CsM: Seligmannal – aki akkoriban vált az Amerikai Pszichológiai Társaság elnökévé – megbeszéltük, hogy Hawaii egyik szigetén közösen eltöltünk egy hetet a feleségeinkkel. Érkezésünkkor nem találtuk meg egymást rögtön, így én elmentem úszni egyet. A tengeráramlat (sic!) olyan erős volt, hogy nekisodort a szikláknak, és én kis híján megfulladtam, de végül elértem a sekély vizet. Egy ember igyekezett felém, akiről kiderült, hogy nem más, mint Seligman.

Mondhatni egy áramlat sodorta őt kollégájához, akivel onnantól belevetették magukat a pozitív pszichológiai paradigma kidolgozásába. Nem álltak itt meg, további 20 tehetséges szakembert választottak ki, hogy együtt elmélkedjenek a pszichológia új szemléletén.

CsM: Mexikóban, egy tengerparti nyaralóban naphosszat egy nagy asztal körül ülve osztottuk meg egymással gondolatainkat. Naponta kétszer azonban egy közeli barlangba mentünk, ahol egy különleges karsztjelenségnek lehettünk szemtanúi, amit a mexikóiak „cenote”-nak hívnak. Dagály idején a tenger vize benyomult a barlangon áthaladó folyóba, így arra az időre az életvilága is megváltozott. Az édesvízi halak visszahúzódtak, a tengeriek pedig beáramlottak. A látvány olyan volt, mint egy mesében.

Ezen a ponton már meg sem lepődtünk, hogy a professzor újabb áramlattal kapcsolatos élményt mesélt el nekünk. A pozitív pszichológia elterjedése épp olyan jelentős változást hozott a pszichológia addigi gondolkodásába, mint a dagály a „cenote” élővilágába, mindamellett, hogy a korábbi paradigmák létjogosultságát sem vitatta el. Ám mielőtt azt hinnénk, hogy Csíkszentmihályi az árral sodródás, avagy a „go with the flow” élmény híve lenne, elmagyarázta, hogy ez a fogalom eltér attól, amit ő flow-nak hív.

CsM: Kaliforniában gyakran használják a „go with the flow” kifejezést. Ám ez pontosan az ellentéte az igazi flow-nak, hiszen ez inkább azt jelenti, hogy történjék bármi, én boldog leszek. A flow azonban a kihívás és a képességeink mértékének optimális egyensúlya esetén jön létre, amit sodródás által nehéz lenne megélnünk. Ennyiből talán kifejezőbb is a magyar „áramlat” kifejezés.

A professzor élete ezer szállal kötődik Magyarországhoz. Nem csoda, hogy a Fligby-be is bekerültek magyar elemek.

AW: Magyar vagy kaliforniai bor? Melyiket preferálja inkább?

CsM: Mind a kettőben vannak jók és rosszabbak, szóval nehéz dönteni. Attól is függ, hogy mit eszünk, de a feleségemmel származási helytől függetlenül első sorban a vörös bort kedveljük.

AW: Ugye tudja, hogy miért kérdeztük?

CsM: Ha jól sejtem, a Turul borászat miatt…

A professzor jól sejtette. A Fligby szimuláció szervezeti keretét ugyanis – Csíkszentmihályi javaslatára – egy olyan fiktív kaliforniai borászat adja (Turul Winery), aminek a magyar származású tulajdonosa a tokaji tőkékről nemesített szőlőkből készítteti kaliforniai nedűjét.

AW: Kanyarodjunk kicsit vissza a kezdetekhez. Mit gondolt először, amikor az ALEAS képviselője, Vécsey Zsadány Ön elé állt a Fligby ötletével?

CsM: Először egyszerűen csak érdekesnek találtam, amit érdemes lehet megismernem, mert hasonlóval korábban még nem találkoztam. Mindig is érdekeltek az új eszközök, az új technológia. Kezdetben nem voltam sem ellene, sem igazán mellette, hiszen nem mindent értettem abból, hogy hogyan is működne ez a gyakorlatban. Aztán minél többet láttam belőle, annál jobban meggyőzött a nívója, és annál jobban megszerettem.

AW: Nem voltak kételyei a Fligby videojáték formátumával kapcsolatban sem?

CsM: Én használom azt az adottságot, hogy ne fogadjak el minden újdonságot kételkedés nélkül. A kétely sokszor hasznos. Azonban érdekel az is, hogyan lehet a modern technológiát arra használni, hogy az ember jobban éljen. A flow mérése során magam is egy úgynevezett „experience sampling method” nevű módszert alkalmaztam, amelynél abszolút a technológiára támaszkodtunk már az adatfelvétel során is. A résztvevőket ugyanis napi több alkalommal egy előre programozott csipogó értesítette, hogy mikor kell naplóbejegyzést készíteniük az átélt tapasztalataikról.

A Fligby egyik jelentős hozzáadott értéke épp abban áll, hogy a modern videojáték formula lehetővé teszi különböző vezetői helyzetek szimulációban való kipróbálását. Tehát egy vezetői működés előnyös vagy kevésbé előnyös következményeinek anélkül lehetünk szemtanúi, hogy ezeket a valóságban kellene megtapasztalnunk. Az újdonságokkal kapcsolatban Csíkszentmihályi maga is egyetért azzal, hogy a változtatás igen nehéz a legtöbb cég számára, és hogy óvatosan kell bánni a változásokkal.

CsM: Tapasztalatom alapján jó stratégia lehet, ha a változtatásokat először a cégnek csak egy kis részén próbálják ki, hogy lássák, valóban működik-e. Az egész cégre csak ezután érdemes kiterjeszteni őket.

Kétség kívül igen összetett egy századi vezető dolga, számos elvárásnak kell megfelelnie. Csíkszentmihályi is csapata a Fligby számára egy 29 vezetői készségből álló kompetenciarendszert állított össze.

AW: Az Ön csapata által összeállított kompetenciarendszert mennyire tartja teljesnek? Valóban minden olyan kompetenciát magában foglal, amire egy vezetőnek szüksége lehet a 21. században?

CsM: A Tízparancsolatról is évezredek óta gondolkodnak, hogy vajon teljesnek tekinthető-e… Lehetne persze máshogy is strukturálni az általunk létrehozott kompetenciarendszert, vagy tovább bontani egyes elemeit alkompetenciákra, esetleg más megnevezéseket használni, de összességében igen, én elégedett vagyok vele.

AW: Mi ma a legfontosabb feladata egy vezetőnek?

CsM: Döntenie kell. És ezt várjuk el a Fligby-ben is. Talán a vezető legnehezebb feladata, hogy el tudja dönteni a hozzá érkező információk közül, hogy melyik jó, és melyik rossz.

AW: Nehezebb ma egy munkahelyen elérni a flow állapotát, mint korábban? Nehezebb a vezető dolga, hogy flow-t idézzen elő a beosztottaiban?

CsM: Ez attól függ. Ma a számos szórakoztató és hasznos technikai újítással találkozhatunk a munkahelyeken is. Sokan szeretnek ilyen dolgozni, és ez a kulcs. Az élvezetesebb munka és munkakörnyezet erősen hozzájárul a flow eléréséhez. Sajnos persze nagyon sok unalmas munkahely is van, melyek megölhetik a munkások lelkét. A sok kütyü pedig, ha állandóan megzavarhatják az embert a tevékenységében való elmélyedésben, akkor természetesen hátráltatja a flow állapot kialakulását.

AW: És milyen különbség mutatkozik a generációk között abban, hogy mennyire könnyen érik el a flow állapotát?

CsM: Nem mondható, hogy ebben lenne különbség a generációk között. Inkább abban, hogy másfajta kihívást találnak maguknak.

AW: Annak ellenére, hogy a Fligby magyar ötlet és fejlesztés, jelenleg sokkal ismertebb az USA-ban, mint Magyarországon. Máshogy állnak a flow-hoz az amerikai vállalatok vezetői, mint a magyarok?

CsM: Az USA-ban is sokan sokféleképpen gondolkodnak arról, hogy mi a helyes út. Amiben azonban általában véve máshogy gondolkodnak kint, az az, hogy sokkal több figyelmet fordítanak arra, hogy mi történik lent a munkásokkal. Azt akarják megérteni, és ez a fontos.

Csíkszentmihályi bármikor szívesen oszt meg történeteket arról, hogya gyakorlatba ületetett elmélete hogyan segít megoldani a különböző területen működő munkahelyek problémáit.

CsM: Bár én alapvetően laboratóriumi kutatásokat végzek, nagyon jó érzés, amikor látom, hogyan alkalmazzák a munkámat a gyakorlatban, és hogyan érnek el vele sikereket. Egy évvel ezelőtt Szöulban találkoztam az LG vezetőjével, aki elém tett néhány ábrát a cég éves bevételének változásairól. A kiegyensúlyozottan emelkedő és időnként stagnáló mutatók után 8 évvel ezelőtt hirtelen növekedés látszott. „Látja? Itt kezdtük a flow elméletet használni a gyakorlatban. Ez után 6,8 milliárd dollárral több lett a bevételünk, mint amit terveztünk.” Jól esett a vezető elismerése, de ahhoz nem voltam elég merész, hogy megkérdezzem, a 6,8 milliárd dollárból mekkora részesedés jár nekem (nevet). Egy másik példa, ami eszembe jut, egy svéd logisztikai vállalat, a Green Cargo esete, ami körülbelül 30 éven át nagyon sikeres volt, majd stagnálás után egyre csökkenő tendenciát mutatott. Láthatóan nagyon nagy volt a fluktuáció a cégnél. Az egyik diákom lett a HR vezető a cégnél, aki bevezette a flow szemléletét. Másfél évvel később volt az első alkalom 20-25 év után, hogy a cég profitot tudott termelni. Azóta folyamatos a növekedés, és a fluktuáció is csökkent. Egyébként a Fligby-t nemcsak nagyvállalati vezetők használják, tudnék még számos példát hozni papnövendékek, tengerészek, asztronauták, vagy éppen a Navy Seal-nél való alkalmazásáról.

A flow már évtizedek óta a (HR-)köztudatban van, és ma már a Fligby is számos nagyvállalat életét könnyíti meg. Nem csoda, hiszen egyre többen ismerik fel: a flow valóban jó üzlet.

Iratkozzon fel hírlevelünkre!