Sok helyzetben – például külső és belső céges kommunikációban vagy a (felső)oktatásban – szembesülhetünk azzal, hogy az angol nyelvtudás a siker és a gazdasági versenyképesség egyik meghatározó tényezője. Így kiválasztással vagy felvételi vizsgáztatással foglalkozó szakemberként számos esetben van szükségünk megbízható információra a pályázóink angol nyelvi készségeiről.

A nyelvi készségszint meghatározásának gyakori módja az előzetesen megszerzett nyelvvizsgabizonyítványok áttekintése, ami sokszor kézenfekvő megoldásnak bizonyul: gyors, standard, és a szervezet részéről nincs költsége. A módszer korlátja, hogy egy kompetitív kiválasztási helyzetben nem szórnak az eredmények, ha a pályázók hasonló szintű bizonyítványokkal rendelkeznek. Sokszor halljuk azt a tapasztalatot is, hogy a különböző nyelvvizsgák nem feltétlenül tükröznek aktuális, gyakorlatban alkalmazható nyelvtudást.

Szintén gyakori mérési módszer az angol nyelvű interjú. Előnye a gyakorlatiasság: gyors benyomást nyerhetünk arról, hogy a pályázó milyen magabiztossággal tud megszólalni angolul vagy akár váltani a különböző nyelvek között. Ha egyébként is része a kiválasztásnak egy interjú, akkor ez nem feltétlenül jelent extra költséget vagy energiabefektetést. Problémát jelenthet, hogy a módszer nem objektív és nem standard, így kompetitív helyzetekben nem alkalmas a pályázók összehasonlítására és rangsorolására.

Az English Language Skill Test (ELST) azokon a területeken erős, ahol az előző két módszer elbukik: objektív, standard, aktuális nyelvi készségszintet mér, és egy százfokú skálán differenciál a pályázók között. Ezen erősségek alapján kifejezetten ajánljuk a tesztet olyan kompetitív helyzetekben, ahol központi szerepe lehet a nyelvtudásnak: például pályakezdők kiválasztásában, talent/tehetségprogramok kiválasztási szakaszában, duális képzésben való kiválasztásban vagy szakkollégiumi felvételi vizsgák részeként.

A teszt a Vienna Test System részét képezi, az osztrák SCHUHFRIED cég alkotta meg. 2011 óta használja számos szervezet, 2020 végén pedig megjelent a teszt egy tartalmában nagyon hasonló, de megjelenésében és technikai megoldások tekintetében megújult változata. Formájában egy többszörös választásos digitális teljesítményteszt feladatonkénti időkorláttal. A standardizált, objektív mérés három alteszten keresztül valósul meg, ezek a következők:

• Nyelvtan: egyes mondatok hiányzó részeit kell kipótolni 4 felkínált megoldási opció segítségével. A feladatok nehézségét aszerint határozták meg, hogy az egyes nyelvtani struktúrákat átlagosan milyen gyakorisággal használja az angol.

• Szókincs: a mondatban kiemelt szónak az ellentétét vagy szinonimáját kell kiválasztani egy megadott listából. Minél alacsonyabb a szó előfordulása az angol nyelvben, annál nehezebbnek tekintjük az adott itemet.

• Szövegértés: megadott idő alatt kell egy szöveget elolvasni, majd eldönteni a szöveghez kapcsolódó állításokról, hogy igazak-e. A szövegek nehézségi szintjét számos tényező befolyásolja, mint például a mondathosszúság, vagy a szövegben szereplő szavak és nyelvi struktúrák gyakorisága az angol nyelvben.

A számítógépen történő tesztkitöltés összideje 40 perc. A klasszikus, lineáris (egyre nehezedő kérdéseket tartalmazó) tesztforma mellett elérhető egy ún. adaptív tesztforma, melyben a tesztkérdések nehézségükben igazodnak a tesztkitöltő készségszintjéhez. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy az egyes kérdésekre adott válaszok helyessége határozza meg, hogy a következő kérdés könnyebb vagy nehezebb lesz-e. Az adaptív tesztelés teszi lehetővé, hogy egy adott időtartamon belül a lehető legpontosabb, legmegbízhatóbb értékelést kapjuk a személy nyelvi készségeiről, hiszen a tesztkitöltő nem tölt feleslegesen időt olyan kérdések megválaszolásával, amelyek a készségszintjéhez képest vagy nagyon egyszerűek, vagy megoldhatatlanul nehezek.

Elérhető ezek mellett egy rövidebb, 15 perces „screening” tesztforma is, amely csak nyelvtan és szókincs feladatokból áll. Ezt abban az esetben javasoljuk, ha az angol teszt az előszűrés részét képezi. A rövid forma nagy előnye, hogy online tesztként is használható, azaz a pályázó egy tesztlink segítségével bárhol kitöltheti a tesztet. Nagy téttel járó kiválasztási helyzetek záró szakaszában a hosszabb tesztforma személyes jelenléttel történő felvételét javasoljuk.

Az eredményeket egy normacsoport értékeihez hasonlítjuk. A tesztriport a tesztkitöltő készségszintjét területenként (nyelvtan, szókincs, szövegértés) egy százfokú skálán értékeli: ez a részletes eredmény lehetővé teszi a pályázók rangsorolását. Ezen felül a területenkénti készségszint CEFR* besorolása is megjelenik a riporton, ami tágabb kontextusban is segít értelmezni a kapott értékelést.

*CEFR: Common European Framework of Reference for Languages, melynek 6 szintje van: A1, A2, B1, B2, C1, C2