Az agilis szemléletmód akkora trend a magyarországi szervezetek berkeiben és a szervezetfejlesztéssel kapcsolatos médiumokban, hogy a nem agilisan működő munkahelyen dolgozók már-már úgy érezhetik magukat, mint az egyszeri Gyűrűk ura fanatikus, akinek még mindig nem volt érkezése letölteni a Trónok harca első évadát.

Haladni kell a korral: a Trónok harcát már megnéztük – most pedig egy cikk erejéig írunk az agilitásról.

A szervezet agilissá válásának folyamata javarészt egyet jelent azzal, hogy a munkatársak szemléletét agilissá formáljuk. Ehhez természetesen nagy segítséget nyújt, ha tudjuk, milyen kompetenciákkal fedhetjük le az agilitást. Merthogy lefedhetjük: hiszen az agilitás sem más, mint bizonyos, már eddig is létező személyiségjellemzők halmaza – nincs új a munkanap alatt. Ezek a kompetenciák pedig mérhetők, és bizonyos helyzetekben érdemes is lehet mérni őket:

Egyrészt, amikor egy agilis módon működő szervezetbe vezetőt, product ownert, scrum mastert választunk ki, vagy éppen a fejlesztésüket készítjük elő – az ő szerepük nyilvánvalóan kritikus jelentőségű egy változás során. De egy belső transzformáció során is mindenképp érdemes a csapatok működését, valamint a csapattagok agilitással kapcsolatos személyiségjegyeit felmérni, hiszen az agilitás bevezetésének sikere leginkább azon áll vagy bukik, hogy mennyire alaposan készítettük elő azt.

De mik is ezek a mérendő jellemzők? Milyen típusú személy fog tudni hatékonyan alkalmazkodni az agilis szervezet elvárásaihoz?

Az agilitás egyik fontos pillére a fejlődéshez/fejlesztéshez való hatékony viszonyulás. Ebbe ugyanúgy beletartozik az újszerű szemléletmód (ha úgy tetszik: innovativitás), mint a kudarc- és bizonytalanságtűrés, a kellő mértékű kockázatvállalás, vagy éppen a bevonódási és tanulásra való igény.

Második pillérként jelölhetjük meg az együttműködést és az ügyfélorientációt (helyzettől függően külső vagy belső ügyfelekkel kapcsolatban). Az agilis működéshez ugyanis elengedhetetlen a hatékony kommunikáció a közös munka során. Ilyen szükséges társas készség például a munkatársakkal szemben támasztott bizalom és megbecsülés kifejezése, a társaságkedvelés, a kapcsolatkezdeményező képesség, a visszajelzés befogadásának és adásának képessége stb.

A harmadik pillér a feladatvégzés módjára vonatkozó jellemzők csoportja. Ide tartozik a feladatok előzetes megtervezésére való törekvés, a megbeszélt szabályokhoz történő fegyelmezett alkalmazkodás, illetve a feladatok átlátásának és megértésének képessége.

Ahány szervezet, annyiféleképpen lehet az agilitást meghonosítani, vagyis az agilitás szemléletét az adott szervezetre kell szabni. Ennek megfelelően a fenti kompetenciák szintjével kapcsolatos elvárások is szervezetenként változhatnak. Ezt figyelembe vettük az agilitás mérésére (egészen pontosan annak mérésére, hogy milyen mértékben illeszkedik a tesztkitöltő egy agilis szemléletet képviselő szervezetbe) szolgáló 2 tesztcsomag, a Vienna Test System keretébe tartozó Agile Standard (AgiSta) és Agile Plus (AgiPlus) kialakításakor. Az előre beállított ideális profil ugyanis igény szerint szabadon változtatható, hogy ezáltal minél inkább lefedje az adott szervezet munkatársaival szemben támasztott elvárásait.