A reziliencia fogalma a traumák világából származik. Miközben a kezdeti kutatások arra voltak kíváncsiak, hogy miként nyomorít meg egy embert, ha traumát szenved el, az elmúlt évtizedekben előtérbe kerültek azok a kutatások is, amik a traumákkal szembeni ellenállóképességet vizsgálták.

A hosszú időn keresztül tartó longitudinális kutatások ugyanis azt mutatták, hogy az emberek egy csoportja képes a traumák negatív hatásai ellen védekezni, és akár megerősödve kikerülni a nehéz élethelyzetekből. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy ezek a nehéz élethelyzetek vagy az azokat okozó rendszerek rendben lennének, mindössze arról van szó, hogy léteznek olyan személyiség-konfigurációk, amelyek az akadályokból, hátrányokból fejlődési lehetőségeket teremtenek.

Mit nevezünk rezilienciának? Erre a kérdésre nehéz választ adni, mert a rezilienciának több meghatározása van. Ezekben a definíciókban általában közösek a következők: a reziliencia a sikeres alkalmazkodást jelenti a nehéz külső körülményekhez. Erre az alkalmazkodásra általában olyan emberek képesek, akik magas belső kontrollal rendelkeznek, optimisták, pozitív világképük van és saját magukat hatékonynak és mentálisan keménynek tartják.

A reziliencia az elmúlt évtizedekben kiemelt pszichológiai fogalom lett, amit az élet egyre több területével összefüggésbe hoztak. Az emberek fantáziáját megragadják az olyan történetek, amikor valaki számos nehézség és akadályozó körülmény ellenére sikerrel jár. Ide tartoznak a nehéz gyermekkoruk ellenére sikeressé vált emberek (a reziliencia fogalma például skizofrén anyák gyermekeinek a vizsgálatából származik), a sportolók, akik sérülésekkel és balszerencsével megküzdve végül győzelmet aratnak és így tovább.

A reziliencia fogalma természetesen nem kerülte el a munka világát sem, hiszen viszonylag könnyű belátni, hogy a magas rezilienciával, ellenállóképességgel rendelkező embereknek nagyobb az esélyük arra, hogy a munkájukban sikerrel járjanak, főleg akkor, ha az a munka nehéz és sok kihívással jellemezhető. A reziliencia munkahelyi fogalma az egyénnek arra a képességére vonatkozik, amelynek segítségével a nehézségekből, bizonytalan helyzetekből, konfliktusokból és bukásokból képes „visszajönni” vagy akár pozitívan változni, előrelépni és nagyobb felelősséget vállalni (Luthans, 2002). Rengeteg kutatás bizonyítja, hogy a reziliencia és a munkahelyi teljesítmény között pozitív kapcsolat van (p. Krush és mtsai, 2013; Luthans és mtsai, 2005; Luthans és mtsai, 2007). A reziliencia munkahelyi közegben történő kutatása során két nagyobb kérdés bontakozott ki: egyrészt, hogy az egyéni különbségek azonosíthatók-e, másrészt, hogy a reziliencia tanítható-e tréningek és képzések segítségével? Mindkét kérdésre igen a válasz. Robertson és munkatársai (2015) igazolták, hogy a reziliencia tréningek valóban képesek növelni a munkavállalók ellenállóképességét, ugyanakkor az is igaz, hogy ebben a képességben jelentős egyéni különbségek vannak.

A munkahelyi kiválasztás során érdemes a rezilienciát mérni, hiszen a magas rezilienciával rendelkező személyeknek nagyobb esélyük van arra, hogy sikeresek legyenek. Természetesen itt is igaz az, amit a cikk elején írtunk: a munkáltatóknak kötelessége, hogy olyan körülményeket, munkafeltételeket hozzon létre, ahol kevés ártalom éri a munkavállalókat, mégis a kudarcok, visszaesések, problémák és kihívások nagyon sok munkának a mindennapi velejárói, így aztán a reziliencia is egyértelműen fontos és kívánatos dimenzió. Az ellenállóképesség mérése viszont nagyon nehéz: az önbevallásos teszteken és az interjúkon jelentős az önbemutatás és önbecsapás torzító hatása. A mostani cikksorozatunkban mi egy olyan tesztet mutatunk be, amely a reziliencia viselkedéses mérésére képes. A BACO Reziliencia Értékelő Teszt egy olyan tesztcsomagunk része, ami képes a reziliens személyiség és a hozzá kapcsolódó pozitív személyiségvonások mérésére.

Irodalom

Krush, M. T., Agnihotri, R. A. J., Trainor, K. J., & Krishnakumar, S. (2013). The salesperson’s ability to bounce back: examining the moderating role of resiliency on forms of intrarole job conflict and job attitudes, behaviors and performance. Marketing Management Journal, 23, 42–56.

Luthans, F. (2002). The need for and meaning of positive organizational behavior. Journal of Organizational Behavior, 23, 695–706.

Luthans, F., Avolio, B. J., Avey, J. B., & Norman, S. M. (2007). Positive psychological capital: Measurement and relationship with performance and satisfaction. Personnel Psychology, 60, 541–572.

Luthans, F., Avolio, B. J., Walumbwa, F. O., & Li, W. (2005). The psychological capital of Chinese workers: Exploring the relationship with performance. Management and Organization Review, 1, 247–269.

Robertson, I. T., Cooper, C. L., Sarkar, M., & Curran, T. (2015). Resilience training in the workplace from 2003 to 2014: A systematic review. Journal of Occupational and Organizational Psychology, 88, 533–562.