A munkahely és a testi-lelki egészség kapcsolata népszerű téma, cikkek, kutatások, blogbejegyzések sora készül erről. Mégis az Európai Munkavédelmi Hatóság felmérése szerint Magyarországon nagyon kevés aktivitás történik a szervezetek részéről. Ennek egyik oka a szakértelem hiánya. Cikksorozatunkban bemutatunk egy olyan tesztet, ami valódi megoldást kínál!

A hónap témája: Munkahelyi egészség

Mostanában elég sokat lehet hallani az úgynevezett pszichoszociális kockázatokról (https://www.atwork.hu/pszichoszocialis_kockazatertekeles/). A kifejezés alatt azokat a munkahelyi tényezőket értjük, amelyek a munkavállalók testi, lelki megbetegedéséhez vezethetnek. Ide tartozik például a munkahelyi stressz, a diszkrimináció és a bántalmazás is. A kiemelt figyelem nem véletlen: a munkavállalók munkából való átmeneti vagy tartós kiesése (táppénz, korai nyugdíjba vonulás, szélsőséges esetben elhalálozás) mögött gyakran ezek a pszichoszociális kockázatok állnak. A probléma ráadásul széleskörű: az Európai Munkavédelmi Ügynökség (EU-OSHA) ismételt felmérései szerint minden negyedik európai munkavállaló a munkaideje nagy részében vagy egészében stressz alatt áll, az európai szervezetek 80%-a látja úgy, hogy legalább egy szükségtelen pszichoszociális kockázat jelen van a munkahelyen. A következmények minden téren óriásiak: az egyén szintjén lelki és fizikai megbetegedésekről, a csoport és a szervezet szintjén hatékonyságvesztésről, sérült munkáltatói márkáról, indokolatlanul magas fluktuációról beszélhetünk.

Mi úgy véljük, hogy Magyarországon a munkahelyi egészség témájával kiemelten kell foglalkozni. Ennek egyik oka, hogy az EU-OSHA 2018-ban megjelent ESENER-2 felmérése szerint Magyarország sereghajtó Európában abban, hogy mennyi aktivitás történik a szervezetek részéről a pszichoszociális kockázatokkal való megküzdés terén. Az aktivitásokkal kapcsolatos kérdések arra vonatkoztak, hogy van-e cselekvési terv a szervezetben a stressz megelőzésére vonatkozóan, léteznek-e szabályozott folyamatok, amelyek a munkahelyi bántalmazás és zaklatás esetén bevethetők, vagy például, hogy volt-e olyan átszervezés az elmúlt 3 évben, amelyet azért hajtottak végre, hogy csökkentsék a munkavállalókra nehezedő terhelést. A magyar szervezetek képviselőinek a válasza alapján Magyarországon nagyon kevés ilyen aktivitás történik (csak Csehországban és Szlovákiában lettek alacsonyabb értékek). Az aktivitások hiányának az egyik legfontosabb oka az ezzel kapcsolatos szakértelem hiánya.

Mi magunk is sok olyan szervezettel találkozunk, amelyben megvan a szándéka arra, hogy a munkahelyi egészség témájával foglalkozzanak, de tanácstalanok azzal kapcsolatban, hogy ezt miként is lehetne megvalósítani. Az At Work Tanácsadó és Szolgáltató Kft. többféle módon segíti ebben a szervezeteket, például a pszichoszociális kockázatok teljes felmérésével (egyéni-, csoport-, és szervezeti szinten), vagy éppen a partnereinken keresztül abban, hogy az azonosított pszichoszociális kockázatok kezelése is megtörténjen (például stresszkezelő tréningek, az ellenálló képesség fokozása révén).

A hónap témájában egy kiemelt szempontra szeretnénk felhívni a figyelmet: a szakirodalom régóta felismerte, hogy az egyéni viselkedések és a szervezeti kockázatok találkozhatnak egymással. Vannak olyan kockázatos munkahelyi viselkedési mintázatok (például túlságosan magas teljesítménymotiváció a kikapcsolódásra való képesség nélkül), amelyek részben az egyénből, részben a munkahelyi körülményekből adódnak. Ezek a kockázatos munkahelyi viselkedési mintázatok az előszobái a testi és lelki megbetegedéseknek, a túlhajszoltságnak és a kiégésnek. Az AVEM Munkahelyi Viselkedési Minták Teszt alkalmas ezeknek a viselkedési mintáknak a feltárására. Négyrészes sorozatunkban bemutatjuk, hogy miként tudja segíteni az AVEM a munkahelyi egészség fejlesztését, és a korai diagnózis alapján a hatékony intervenció megtervezését.   

A hónap tesztje 1. rész: AVEM – Munkahelyi Viselkedési Minták Teszt bemutatása

Az AVEM az egészség szempontjából fontos munkahelyi viselkedések azonosítására alkalmas. A teszt két formában használható: egy 66 állításból álló hosszú verzióban (átlagos kitöltési idő 12 perc), és egy 44 állításból álló rövid verzióban (átlagos kitöltési idő 8 perc). Az állításokat egy ötfokú skálán kell megítélni abból a szempontból, hogy mennyire jellemzők az adott viselkedések a kitöltőre nézve. Az AVEM korszerű, modern teszt, amelyet egyszerűen egy on-line linken keresztül ki lehet küldeni. Az AVEM összesen 11 dimenzióban méri a munkahelyi viselkedéseket (ld. táblázat).

Dimenzió elnevezése	Azt mutatja meg, hogy…
Munka szubjektív fontossága	A tesztkitöltő számára mekkora fontossággal bír a munkája
Karrierépítés fontossága	A tesztkitöltő mennyire sikerorientált, menyire törekszik arra, hogy előre lépjen a karrierjében
Kimerülésig tartó munkavégzésre való hajlandóság	A tesztkitöltő mennyire hajlandó erőforrásait mozgósítani és felhasználni egy munkahelyi feladat elvégzésére
Tökéletességre törekvés	A tesztkitöltő munkavégzése során mennyire törekszik minőségi és megbízható teljesítményre
Munka és magánélet különválasztásának képessége	A tesztkitöltő milyen mértékben képes érzelmileg függetleníteni magát a munkájától
Kudarcba való beletörődés	A tesztkitöltő sikertelenség, kudarc esetén mennyire hajlamos kitérni a további megpróbáltatások elől, milyen könnyen adja fel
Proaktív problémamegoldás	A tesztkitöltő mennyire képes megőrizni optimizmusát, kompetenciaérzetét probléma esetén
Belső nyugalom és egyensúly	A tesztkitöltő mennyire érzi magát kiegyensúlyozottnak, érzelmileg stabilnak
Sikerélmény a munkában	A tesztkitöltő mennyire elégedett munkahelyi eredményeivel
Élettel való elégedettség	A tesztkitöltő mennyire elégedett általában az életével, beleértve mind a munkáját, mind a magánéletét
Környezet támogatásának az érzése	A tesztkitöltő mennyire érzi úgy, hogy számíthat mások támogatására, segítségére

Az AVEM megbízhatóságát és érvényességét számos nemzetközi tudományos folyóiratban megjelent kutatás igazolja. Az eredmények értelmezése kétféleképpen történik: a fenti 11 dimenzióban úgynevezett percentilis rankokon (PR) keresztül. A PR azt mutatja meg, hogy a tesztet korábban kitöltő személyekhez képest milyen eredményt ért el a vizsgált személy: például, ha a Kimerülésig tartó munkavégzésre való hajlandóság dimenzióban a tesztkitöltő 77PR értéket ér el, az azt jelenti, hogy az összehasonlító mintában szereplő személyek 77%-nál magasabb értéket kapott. Ez alapján elmondható róla, hogy az átlagosnál jobban hajlandó az erőforrásait mozgósítani és felhasználni egy munkahelyi feladat elvégzésére. Az eredmények értelmezéséhez összességében 31.979 fő adatai adják az összehasonlítást. Egy másik értelmezési lehetőség az úgynevezett munkahelyi viselkedési mintázatok elemzése. Az AVEM a tesztkitöltő válaszai alapján elhelyezi a tesztkitöltőt négy munkahelyi viselkedési mintázatba: Egészség, Lazaság, Túlhajszoltság és Kiégés. A cikksorozatunk második részében részletesen bemutatjuk az egyes minták jelentésé.

Legújabb tudományos publikációk az AVEM-mal kapcsolatban

Napora, E.W. és mtsai. (2018). Types of work-related behavior and experiences and stress coping strategies among single mothers. Differentiating role of work satisfaction. International Journal of Occupational Medicine and Environmental Health, 31(1), 55-69.

Rath, H.M. és mtsai. (2013). Psychometric properties of the Occupational Stress and Coping Inventory (AVEM) in a cancer population. Acta Oncologica, 54(2), 232-242.

Rupprecht, S. és mtsai. (2017). Mind the teachers! The impact of mindfulness training on self-regulation and classroom performance in a sample of German school teacher. European Journal of Educational Research, 6(4), 565-581.

Voltmer, J-B. és mtsai. (2018). Differences of four work-related behavior and experience patterns in work ability and other work-related perceptions in a Finance company. International Journal of Environmental Research and Public Health, 15(7), 1521.

Voltmer, E. és mtsai. (2010). Work-related behavior and experience patterns and predictors of mental health in German physicians in medical practice. Family Medicine, 42(6), 433-439.