A munkahelyi egészség programok egyik nehézsége, hogy nehéz célzott, a munkavállalók igényeinek megfelelő aktivitásokat kialakítani. Az AVEM ebben segít: a mintázatok azonosításával nem csak azt mondja meg, hogy problémás a munkavállaló viselkedése, hanem azt is, hogy mi okozza a gondot! Cikksorozatunk második részében az AVEM által mért mintázatokat mutatjuk be.

A hónap tesztje 2. rész: AVEM – Munkahelyi Viselkedési Minták Teszt mintázatok

Az AVEM Munkahelyi Viselkedési Mintázatok Teszt alkalmas arra, hogy úgynevezett mintázatokat azonosítson az alapján, hogy mennyire egészséges és motivált a tesztkitöltő munkához való viszonyulása. Összesen 4 ilyen mintázat létezik. Az egészség szempontjából két olyan mintázat van, ami nem jelent problémát: a G mintázat, ami az Egészséges viszonyulást jelenti és az S mintázat, ami a Laza viszonyulást jelenti. Két olyan viszonyulás van, amelyek a fizikai-lelki egészség szempontjából komoly kockázatot hordoznak magukban: az A mintázat, ami a Túlhajszolt viszonyulást jelenti és a B mintázat, ami a Kiégés előszobája. 

Az első csoportba, Egészséges viszonyulás, azok a személyek tartoznak, akiknek nincs problémája a motivációval, valamint egészséges a munkához való viszonyulásuk. Magas, de nem túlzott elköteleződés jellemző rájuk, ami proaktív problémamegoldással társul. Képesek arra, hogy kikapcsolódjanak és hogy a munkájukat elválasszák a magánéletüktől. Hatékony a stresszel való megküzdésük. Általában elégedettek az életükkel, nincs szükség beavatkozásra. Fontos azonban azoknak a munkahelyi körülményeknek a fenntartása, amelyekben az adott személy fenn tudja tartani ezt a viszonyulást.

A második csoportba, Laza viszonyulás, azok a személyek tartoznak, akiknek a munkához való viszonyulása nem jár egészségügyi kockázatokkal, ellenben a motivációjuk nagyon alacsony. Ezeket az embereket alacsony elköteleződés jellemzi, könnyen el tudják határolni a munkájukat a magánéletüktől. Könnyen alkalmazkodnak a stresszes helyzetekhez, általában magas élettel való elégedettség jellemzi őket. A munkáltató szempontjából a motiváció alacsony szintje okozhat problémát. Fontos azonban megemlíteni, hogy a Laza viszonyulás sokszor kevésbé szól az egyénről, mint a munkahelyi környezetről. Ide tartoznak azok az esetek, amikor a munka már nem jelent annyi kihívást a személy képességeihez viszonyítva, hogy az motiváló lehetne. Olyan is előfordul amikor a Laza viszonyulás egyfajta védőfaktorként működik a megterhelő munkahelyi körülményekkel szemben: ezzel az attitűddel valójában a munkavállaló az ellen védekezik, hogy túlzottan megterheljék főleg a rossz munkakörülmények, illetve a jelentős stresszel, érzelmi igénybevétellel járó munkakörök esetében.

A harmadik csoportba, Túlhajszolt viszonyulás, azok a személyek tartoznak, akikre szélsőséges elköteleződés jellemző. Ez a mintázat hasonlít a leginkább arra, amit a szakirodalomban A típusú személyiségként ismerünk. Az A típusú személyiséget Meyer Friedman és Ray H. Rosenman fedezték fel. A két kardiológus professzor felismerte, hogy bizonyos személyiségvonások és viselkedési mintázatok növelik a szív-, és érrendszeri betegségek kockázatát. Ide sorolták a túlzott hajtóerőt, a versengésre való hajlamot, az elismerésre való folyamatos igényt és az időbeli sürgetettség érzését. A későbbi kutatások módosították ezt az eredeti elméletet: kiderült, hogy ez a fajta túlhajszolt viselkedés leginkább akkor vezet el szív-, és érrendszeri betegségekhez, ha érzelmi labilitással és negatív érzelmekkel, ellenségességgel társul. Az AVEM a Túlhajszolt mintázatot úgy határozza meg, hogy az a túlzott elköteleződés mellett alacsony ellenálló képességgel és negatív érzelmi élményekkel társul. Olyan személyekről van szó, akiknél a fokozott erőfeszítés nem vezet kielégüléshez, nincs meg az a sikerélmény, ami megvédhetné az egyént a munkából fakadó stressztől. Kiemelt jelentősége van ezek mellett a távolítás képességének: mennyire képes az adott személy kikapcsolódni, elválasztani egymástól a munkát-, és a magánéletét. Ezt a mintázatot úgy is szokták nevezni, hogy Kielégülési krízis, mivel a nagy befektetett energia nem jár együtt sem a belső sikerélménnyel, sem azzal az érzéssel, hogy ezt mások értékelnék.

A negyedik csoportba, Kiégés mintázat, azok a személyek tartoznak, akiknek alacsony a munkához való elköteleződésük, és nem hatékony a stresszel való megküzdésük. Ők a munkahelyi problémákat gyakran hazaviszik, általában kevésbé élvezik az életet. Náluk már mind a motivációval, mind az egészséggel probléma van. Fontos tudni, hogy az AVEM azokat a viselkedéseket azonosítja, amelyek a kiégéshez vezetnek és nem magát a kiégést. A kiégés dinamikáját például az AVEM rendszeres időközönként történő, ismételt felvételéből lehet kiolvasni. A Kiégés mintázat esetében egy másik fontos szempont, hogy vajon rendelkezik-e a személy megfelelő képességekkel az adott munkához: gyakran a képességek hiánya tolja át a munkavállalókat a Kiégés mintázat csoportjába.

Ezek a mintázatok, viszonyulások a 11 mért dimenzió kombinációjából származnak. Az ábrán a viszonyulások szempontjából tipikus profilokat mutatunk be.

Ezek a mintázatok olyan szempontból is értékelhetők, hogy mennyire határozottan vannak jelen a tesztkitöltő esetében. Öt szintet lehet megkülönböztetni: (1) a teljesen kifejlődött mintázat, (2) hangsúlyos mintázat, (3) tendenciaszerű mintázat, (4) mintázatok kombinációja és (5) nem besorolható. A teljesen kifejlődött mintázat arra vonatkozik, amikor a fenti leírások teljesen megjelennek, a személy egyértelműen besorolható valamelyik mintázatba. Ez minden negyedik embernél van így. A hangsúlyos mintázat esetében az egyik mintázat egyértelműen megfigyelhető a tesztkitöltőnél, csupán néhány olyan eltérés van, ami miatt nem lehet a teljesen kifejlődött típusba helyezni. Ez is nagyjából minden negyedik emberre jellemző. A tendenciaszerű mintázat esetében még mindig fel lehet fedezni egy domináns mintázatot, de a besorolás már nem annyira egyértelmű, mint az első két esetben. A mintázatok kombinációja akkor jelenik meg, amikor két mintázat egyszerre jellemző a személyre. Ez körülbelül minden ötödik emberre igaz. Végül a nem besorolható mintázatba tartozik a tesztkitöltők 5%-a, náluk nincs egyetlen azonosítható mintázat sem.