A HÓNAP TESZTJE
A hónap tesztje 4. rész:
AVEM – Munkahelyi Viselkedési Minták Teszt tudományos eredmények
Az AVEM Munkahelyi Viselkedési Minták Teszt hitelességét növeli az is, hogy számos nemzetközi kutatásban is használják, mint mérőeszközt. Cikksorozatunk negyedik részében ezekből a kutatásokból csemegézzünk. Ismerje meg az AVEM-mel végzett kutatásokat, amelyekben a tesztet használták tanárok, startupot elindító vállalkozók és egy pénzügyi szektorban dolgozó cég munkatársainak mérésére is.
A hónap tesztje 4. rész: AVEM – Munkahelyi Viselkedési Minták Teszt tudományos eredmények
Az AVEM a tudományos világ számára jól ismert teszt, amellyel kapcsolatban több nyelvterületen és országban végeztek el kutatásokat. A teljesség igénye nélkül bemutatunk néhány vizsgálatot ezek közül:
- Az AVEM tesztet felvették tanárokkal és több más szakma képviselőivel a nagyszabású Potsdam Tanárvizsgálat keretében. A 2000-2006 között tartó projekt során többek között arra voltak kíváncsiak a kutatók, hogy a tanárok milyen munkahelyi viselkedési mintázatot mutatnak a testi-lelki egészség szempontjából. A kutatásban végül több mint 20.000 tanár vett részt, valamint 8.000 fő, akik más szakmát képviseltek. A kutatás arra mutatott rá, hogy a tanároknak több mint a fele az egészség szempontjából kockázatos mintázatba tartozott.
- Az AVEM-et összevetették olyan tesztekkel, amelyek képesek a fizikai betegségeket, tüneteket mérni (például fejfájásokat, szív-, és érrendszeri betegségeket, emésztési gondokat, nyak-, és hátfájdalmakat). Mind a Túlhajszolt, mind a Kiégés mintázat gyakrabban járt együtt fizikai tünetekkel összehasonlítva az Egészség és a Lazaság mintázatokkal. Egy 4.976 főből álló mintán például azt találták, hogy a Túlhajszolt és a Kiégés mintázat gyakran járt együtt alvási rendellenességekkel, a memória és a koncentráció zavaraival, valamint állandó fáradtsággal.
- 314 matematika tanárnál vizsgálták azt, hogy a diákok értékelése milyen kapcsolatban van a tanárok AVEM-en adott válaszaival. A mintázatok egyértelműen befolyásolták a tanárok észlelt hatékonyságát: a diákok az Egészség mintázatba tartozó tanárokat úgy látták, mint akik képesek arra, hogy a diákok igényeinek megfelelő oktatást nyújtsanak tempóban, stílusban, a társas igények kielégítésében és a gondolkodás serkentésében.
- Amikor a különböző mintázatok teljesen kifejlődött csoportjába tartozó embereket, arra kért, hogy összetett figyelemmel kapcsolatos feladatokat oldjanak meg, Oelkert (1988) azt találta, hogy míg az Egészség mintázatba tartozó emberek képesek feltöltődni, a Túlhajszolt és a Kiégés mintázatba tartozó emberek folyamatosan felhasználják a testük erőforrásait, ami előbb-utóbb kifáradáshoz vezet.
- Az egyik legjobban megragadható különbség, a táppénzen töltött napok számában található. A Kiégés mintázatba tartozó emberek hiányoztak a legtöbbet, a Túlhajszolt és Egészség mintázatokba tartozók a legkevesebbet. Figyelemreméltó eredmény volt az is, hogy a Lazaság mintázatba tartozó emberek szintén sokat hiányoztak, ami arra utal, hogy ők könnyebben minősítették magukat betegnek, mint mások.
- Egy pénzügyi szektorban dolgozó vállalatnál, Voltmer és munkatársai (2018) azt találták, hogy az AVEM-ben diagnosztizált mintázatok összefüggést mutatnak a munkával való elégedettséggel, a munka iránti elköteleződéssel, a teljesítmény nélküli jelenléttel. Szintén különbség volt az erő, munkaképesség között. A legjelentősebb eltérés a Kiégés és az Egészség mintázatok között volt: a Kiégés mintázatba tartozó emberek kevésbé voltak elégedettek és elkötelezettek, és gyakran jellemző volt rájuk, hogy bár fizikailag megjelentek a munkahelyükön, de valódi teljesítményt nem adtak le.
- Bauer és munkatársai (2006) azt találták, hogy a Kiégés mintázat erős összefüggést mutat a depresszióval. Azaz a Kiégés mintázat egyfajta előszobája az olyan komoly pszichiátriai betegségeknek, mint a depresszió. A pszichiátriai kórképeket a leginkább a következő AVEM dimenziók jelezték előre: alacsony mentális egyensúly, a kudarcba való beletörődés nehézségei és a munka- magánélet különválasztásának képtelensége. Ehhez kapcsolódik az a vizsgálat, amelyet Kieschke és Schaarschmidt (2003, 2005) végeztek el: ők 632 olyan embert követtek nyomon három éven keresztül, akik egy startupot kezdtek el. Az egyik legfontosabb eredménye a vizsgálatuknak az volt, hogy a startupok alapítói közül viszonylag sokan mutatták a Túlhajszolt mintázatot. Ez a Túlhajszolt mintázat sok résztvevőnél csúszott át a Kiégés mintázatba, ami pedig gyakran depresszióban végződik. A „spontán felépülésben” nem igazán lehet bízni: beavatkozás nélkül a Túlhajszolt vizsgálati személyek többsége vagy Túlhajszolt marad a harmadik év végére, vagy Kiégett lesz.
Néhány kiemelt publikáció az AVEM-mel kapcsolatban:
Bauer, J. és mtsai (2006). Correlation between burnout syndrome and psychological and psychosomatic symptoms among teachers. International Archives of Occupational and Environmental Health, 79(3), 199-204.
Goetz, K. és mtsai (2011). Work-related behavior and experience patterns of nurses. International Nursing Review, 59(1), 88-93.
Kieschke, U., & Schaarschmidt (2008). Professional commitment and health among teachers in Germany: A typological approach. Learning and Instruction, 18(1), 429-437.
Oelkers, M. (1998). Die Analyse physiologischer Parameter in Stresssituationen bei den AVEM-typen. In: T. Ronginska, W. Gaida, & U. Schaarschmidt (Eds.), Psychische Gesundheit im Lehrerberuf, pp. 39-54. University of Potsdam.
Schaarschmidt, U. és Kieschke, U. (2007). Gerüstet für den Schulalltag. Psychologische Unterstützungsangebote für Lehrerinnen und Lehrer. Weinheim & Basel: Beltz.